Erre mindenki „HURRÁ!”-t kiáltott és egymásba karolva
hagyták el az iskola területét úgy, mint akik már vagy 1000 éve ismerik
egymást."
Az este eléggé görbére sikeredett. Egyedül Lucy és Jin nem ivott semmit hisz tudták hogy valakiknek haza kell majd vinni őket. Az estét egy narancskólás Wisky-vel kezdték és utána pedig következtek a Wisky és annak legjobb barátai, többek között a 15%-os Pinakolada ami a kókuszos ízével kissé bezsongatta az emberek belsőjét, ez után jött a szintén 15%-os de annál édesebb csoki likőr, és annak legjobb barátja a Vaníliás likőr. Magában nem olyan "erős" italok ha egyet iszik meg az ember nem "veszélyes", csak akkor ha egymás után kb 2-őt 3-at iszik meg, na, de akkor már van hatása. Jimin már bealudt a pulton, az ő hátára pedig Suga dőlt. Úgy aludtak mint az angyalok, bár ezen nem is lehet csodálkozni.- Jin?
- Igen?
- Mit csináljunk velük, most hogy így kiütötték magukat, főleg ezek itt ketten? - mutatott végig Lucy Suga-n és Jimin-en
- Én nem olyan messze lakok innen, szerintem az lenne a legjobb ha felvinnénk őket, oda. Akkor még jó helyen is lennének.
- De Suga-t és Jimin-t hogy visszük fel, ha csak mi ketten bírjuk el őket, mert mi vagyunk még csak józanok, és a többiek meg beszámíthatotlanok
- Wuhúúúúúúú - kiált fel Suga felugorva Jimin-ről miközben a földre esett - Imádom ezt a számot... Baby baby baby ooooh... - énekelte, miközben Lucy Jin mögé ugrott úgy megijedt
- Na, erről beszéltem... - mondta Lucy, miközben az immáron földön fekvő Suga-ra mutatott.
- Már értem! - vakarta meg a fejét Jin és Lucy-re nézett
- Akkor? Terv?
- Vagy egy!
- Hallgatlak!
- Én először felviszem a 2 jómadarat, kezdem Suga-val majd Jiminnel. Utána pedig a többieket is felterelgetjük a lakásba,
- Mint a birkákat?- Nem akartam így fogalmazni de lényegében igen! - nevették el magukat
- És miért nem Jimin-t viszed fel az először?
- Mert Suga ilyen állapotban beszámíthatatlan, és láttad miket csinál ha iszik, ha ezt bevállalod viszem először Jimin-t.
- Inkább nem, ragaszkodom hogy YoonGi-t vidd fel először.
- Mindjárt gondoltam - azzal felvette a hátára Suga-t és már indult is.
Lucy leült a pult mellé és onnan nézte Jimin-t ahogy alszik. Szemével közben a többieket is figyelte, JungKook és NamJoon éppen böfögő versenyt tartott, amit V bírált miközben kidőlve aludt az egyik asztalon.
- V - szólalt meg NamJoon - Melyikünk a jobb? - nincs válasz -
- V! Válaszolj! - kiabált JungKook majd rácsapott az asztalra - Szerintem ez meghalt! - jelentette ki
- TaeTae nee... - kiáltott fel NamJoon - pedig olyan cuki voltál! - könnyes szemét megtörli
- Biztos a te szájszagod, űzte át a másvilágra - filozofált JungKook
- Meg az eszed tokja, te kretén. Tuti, hogy nem... vagy... talán... mégis... - borult rá az asztalra - megöltem V-t a szájszagommal - sírt
Ekkor Lucy odalépett a 2 fiú mögé és megsimogatta azok hátát, mire a két fiú hátra fordult és a lányt kezdték nézni. "Nem kell aggódni, él ő még csak nagyon mélyen alszik!" - nyugtatta a srácokat Lucy. Mire mind a ketten derekánál fogva átölelték őt, és szájukon a következő mondatok hangoztak el.
"Megmentetted, TaeTae életét"
"Tudtam hogy te vagy az élet angyala!"
"Tae de boldog lesz ha megtudja hogy megmentetted az életét!"
" Egy igazi ápolónő vagy, én is lehetek beteg?"
Ezek után a felmagasztaló szavak elhangzása után, az ölelés vagyis jobban mondva a szorítás közepette vissza érkezett Jin kissé kifulladva. Mikor meglátta a lányt a 2 haverja karjai között, elmosolyodott és megszólalt:
- V már megint meghalt? - nevetett
- Igen, de Lucy hercegnő megmentette - jelentette ki JungKook miközben felállt de a gravitáció erősebbnek bizonyult így vissza húzta, a székre
- És ma mi ölte meg V-t? - kérdezte csípőre tett kézzel - nincs válasz -
- Elméletileg NamJoon szájszaga, mert böfögő versenyt tartottak. - felelte Lucy
- Ah értem, ebben a hónapban már 2-szor! Na, még egy kicsit bírd ki, már csak Jimin-t viszem fel és utána felvisszük a többieket is.
- Meg V-t is fel kell vinned.
- Minek?
- Mert ő is elaludt!
- De ő még tud menni, ő nem a részegség miatt aludt el, hanem azért mert álmos volt.
- Szóval nem is ivott semmit sem?
- De ivott csak ő tudja mennyi az elég.
- És J-Hope az hol van?
- Nem szeret bulizni, ezért inkább otthon marad és alszik vagy olvas.
- Ennyire szeret olvasni?
- Nagyon, nem látszik rajta de imád olvasni.
Azzal elindult Jimin felé felvette a hátára, majd kilépett az ajtón. Az elkövetkező 10 percben a 2 ölelkező jómadár még mindig nem engedte el a felettük álló lányt. Újabb 10 perc telt el, mire Jin megérkezett. JungKook-ot és RapMon-t lefejtette a lány derekáról majd TaeTae- t is felkeltette és úgy próbáltak elindulni Jin háza felé. JungKook Lucy bal vállára támaszkodva sétált míg jobb vállára V támaszkodott aki a másik kezével egy időben Jin-re is. Jin másik oldalán pedig RapMonster próbált egyenesen menni. Miközben próbálta meggyőzni őket hogy "Nem vagyok részeg!" Lucy és Jin többször egymásra nézett és egy kis mosollyal egybekötött fejcsóválást intettek egymás felé. 5 percnyi sétálás után megérkeztek egy bérház elé. Jin be pötyögte az ajtó nyitó kódot. A liftbe betessékelték a "Nem részeg" embereket. A 10. emeletig utaztak a liftajtó kinyílt és a 3 "nem részeg" jó madarat betessékelték a házba. Mind a három embert lefektették valahova. JungKook a kanapé egyik felét míg V a másik felét kapta. RapMonster pedig a 2. hálószobában lévő fektethető bőr kanapét kapta. - Suga és Jimin hol van? - kérdezte Lucy
- Őket az ajtó melletti szobába raktam a francia ágyra.
- És minek van itt 2 francia ágy? - érdeklődött Lucy
- Hát mert általában ha berúgnak akkor ide hozom vagy hozzuk fel őket, és így vettünk közösen több ágyat hogy mindenki kényelmesen elférjen.
- Értem, amúgy előtte milyen volt a házad?
- Minek kérded?
- Csak hogy, mert már tudom milyen most és kíváncsi vagyok hogy milyen volt akkor.
- Hát jó kövess - azzal benyitottak az ajtó melletti szobába majd folytatta. - azért beszélek halkan nehogy felkeljenek, - válasz: Bólintás - Az ablak alatt volt egy fekete zongora, mellette gitár és a jobb oldali falon pedig teljesen tele volt könyvekkel.
- Milyen könyvekkel?
- Minden fajta könyv volt ott, volt szakács könyv, regények, nyelvkönyvek, szótárak, tudományos könyvek, hát érthetőbben, sok könyv volt ott. A szekrényekkel szemben pedig az a bőr karos szék volt ami most kint van a 2. hálószobában amint most RapMonstar fekszik.Jöjjön a következő, kövess...
- Ez a konyha, semmi nagy extra csak annyi, hogy nagyobb hűtőt is vettünk mivel reggel mindenki éhes, a nagy "Buli" után és hát ilyenkor is az én éléskamrámat kell kifosztani.
- Ez kedves... - mondta Lucy
- Ugye? Én is tudom értékelni - nevette el magát Jin - na kövess. Ez itt a fürdő. Amiben Suga épen a WC mellet ül! - hatás szünet - Hogy mit csinál? - kiáltott fel Jin
- Szerintem csak a benne rejtőzködő "extrém dolgokat" engedte ki és itt vissza aludt.
- Legalább már megtanulta hogy ne adja ki a szoba közepén a gyomor tartalmát.
- Ez már haladás - nevet Lucy
Azzal Jin vissza húzta Suga-t az 1. szobába és vissza jött majd folytatta a körbevezetést.
- Ez itt a nappali, a TV-t is közösen vettük ezért ilyen nagy. A meglévő kanapéhoz még vettünk 2 ugyan olyan karos széket, így már arra is ki lehet őket fektetni, és mint látod a könyvek átkerültek ide. Ebből a szobából nyílik a 2. hálószoba amiben most RapMon, fekszik a kifektetett karosszéken.
- Értem.
- Amúgy nem vagy éhes? - érdeklődött Jin
- Na, Kövess a konyháig és csinálok neked valamit.
Azzal megfogta Lucy csuklóját és húzta maga után. Lucy szívverése hamar elérte a 130-at de ahogy megérkezett a konyhába lelassult a normális 90-re. Benyúlt a fiú az egyik szekrénybe felvett egy kötényt és egy kuktasapkát majd 2 kezébe vett 2 kanalat. Majd megfordult és kezeit kissé szétnyitotta és úgy szólt a lányhoz, aki a pult melletti széken ült.
- Mit akarsz enni? - mosolyog Jin
- Nem vagyok válogatós de ha egy mód van rá akkor ne legyen benne borsó, se hüvelyes bab se kerek bab.
- Okés, zöldségekkel hogy állsz?
- Megeszem őket mindegyiket csak a - borsót és a hüvelyes babot és a kerek babot nem - mondták egyszerre mire mind a ketten elnevették magukat este 11-órakkor.
- Akkor csinálok neked valami meglepetést.
Azzal megfordult, kivett 3 tálat a szekrényből, a hűtőből elővette a tejszínt, a tejet, a brokkolit, a szekrény fölső részéből előhúzott egy turmixgépet. Az egyik lábasba belerakta a kis darabokra tördelt brokkolit, azt megfőzte majd össze turmixolta, közben megcsinálta a tejszínes alapot is amibe később bele öntötte a brokkoli krémet. Azt ízesítette, sóval, borssal. Majd a még meleg levest kiöntötte egy kis üveg tálba, és az asztalra tette Lucy mellé "Még nincs kész!" jelentette ki mire megfordult és a maradék tejszínt felhasználva egy kissé borsos fokhagymás tejszínhabot készített, amiből kis kanalakkal tett a leves tetejére, amik annak felszínén úszkáltak. Levette magáról a kötényt majd visszahajtotta a szekrénybe és kivett 2 kanalat egy másik kis fiókból. Leült Lucy mellé és oda adta neki az egyik kanalat.
- Jó étvágyat!
- Nem fogok meghalni? - kérdezte Lücy
- Ez most fájt, de ha nem akkor eszek én is belőle! - nevette el magát!
- Oh... milyen önfeláldozó úriember vagy!
- Ugye...! Sokan mondták már! - neveti el magát Lucy belekóstol a levesbe - na vélemény?
- Ehető! - jelenti ki Lucy majd megfogja a tányér két szélét és kanál nélkül itta meg a levest.
- Látom, mennyire ehető! - és Jin elhúzza a száját a mosoly irányába - kérsz még?
- Szabad?
- Á, nem... ennyit kapsz csak!
- Akkor nem kérek!
- Butus - simogatja meg a lány fejét - persze hogy kaphatsz még, hisz ha éhes vagy akkor adok neked szívesen. - azzal tölt még 1 tányérral Lucy-nek, de ezúttal kanállal ette meg az egészet
- Huh... kipukkanok... - fogta meg a hasát Lucy
- Ennyitől? Én sem csodálkozok! - és mosolyogva rákönyököl az asztalra Jin jobb kezével, arca Lucy felé fordította.
- Mit nézel annyira? - kérdeti Lucy
- Semmit csak fáradok... Mesélsz valamit magadról? Még nem is ismerlek...
- Hát nem tudom hol kezdjem...
- Talán a legelején...
- Akkor kezdem... anyám a Japán tanár a gimiben, apán cég aligazgatója, 10 évvel ezelőt elköltöztünk Los Angelesbe apa munkája miatt. Anyanyelvi szinten beszélek Angolul, Koreaiul, Japánul és Spanyolul. Karatéztam 5 évig. 2-szer voltam országos táncversenyen 1. helyezett. Ezen kívül pom-pom-oztam. Eddig érteted... Jin... Hahó... - megbökdösi Jin-t.
Semmi válasz nem jön, hiszen Jin elaludt. Nagyon szépen alszik, annak ellenére hogy közben az asztalon könyököl. Lucy is rákönyökölt az asztalra és úgy nézte az alvó fiút, aki már az igazak álmát aludta, kitudja mióta. "Aranyosan alszol SeokJin" Egyik pillanatról a másikra Jin jobb keze kicsúszott feje alól és az kinyújtva hevert az asztalon és azon feküdt feje. Lucy sem bírta más sokáig, mivel nem tudta hol feküdhetne le aludni így úgy döntött, hogy ugyan olyan pózban mint Jin elhelyezkedik az asztalon és úgy hagyja hogy elkapja az álom manó, és úgy vigye más világra, az álmok világába.
Lucy nem is sejtette, hogy Jin csak teteti az alvást. 15-perig még Jin úgy maradt ugyan abban a pózban, majd felkelt.- Szóval, aranyosan, mi? - és kisimította Lucy arcából az oda nem illő tincseket - De neked nem itt kellet volna elaludnod, hanem bemenni RapMon szobájába az ágyra. Jaj, te érzem veled csak a baj lesz! Vagyis jobban mondva velem, Jin-nel! Nézd meg most miattad magamban is beszélek! - megsimítja a lány arcát - Nem is tudom ki alszik aranyosan. Na ideje lesz szerintem ágyba menned! De ha te meg mozdulni sem bírsz akkor hogyan? Igen, Jin eltaláltad te viszed be az ágyba aludni. Milyen úri ember vagyok, apám!
A saját magával folytatott beszélgetése után Jin felállt elment a 2. számú hálószobába bevetette az ágyat, majd vissza ment ölébe fogta az alvó lányt és berakta az ágyba, a takaróval betakarta és leült az ágy szélére. Az ablakon besütött a hold fénye, ami pont Lucy arcára világított. A homályban Jin csak a lány arcát nézte ahogy az alszik. Lucy baloldalra fordult így már Jin nem láthatta arcát, csak azt ahogy haján megcsillan a hold fénye. A fiú az ágy széléről felállt és elment zuhanyozni- Testén végig folyt minden egyes csepp víz, elméjéből nem tudta kiverni a lány arcát. Azt ahogy mosolyog és azt ahogyan alszik. Fürdés után felvette pizsamáját majd bebújt az ágyába Lucy mellé hiszen minden más helyen aludt már valaki. Betakarta magát majd Lucy-vel szembe fordult. A lányt is még jobban betakargatta, és úgy indult el a fiú is az álmok fenséges szigetére.
Másnap reggel Lucy kelt fel leghamarabb, nagy meglepetésére nem az asztalon feküdt hanem az ágyban. Fel akart ülni de nem ment neki, hiszen valaki helyesbítek valakik közrefogták. Fejét jobbra fordította ekkor megpillantotta az alvó Jin-t majd mikor balra fordította fejét éppen meglátta a mellette fekvő JungKook-ot akinek a feje vészesen közel volt az övéhez. Azzal hogy Lucy oldalra fordította fejét majdnem ajka hozzáért az alvó JungKook ajkaihoz. Ekkor JungKook megmozdult és a lány derekára tette kezét. Lucy a lábánál is mocorgást érzékelt amit egy hang kísért. "Hogy kerülök ide?" Kis várakozás után rájött hogy az Jimin volt. Jobbank érezte hogyha azt teteti, hogy még alszik.
- Úr isten, szegény lány, hogy fog innen kijutni. - szólalt meg Jimin miközben fejét fogta a másnaposság miatt - hát ezek ketten is jól össze boronálódtak, a fejüket közelebb kéne tolni egymáshoz hogy tuti csók legyen a vége. - morfondírozott Jimin - áh, de az szemétség szóval inkább az időre bízom, előbb vagy utóbb úgyis össze jönnek, ha akarják ha nem! -ásít - kell egy kévé.
Azzal Jimin elhagyta a szobát. "Még hogy közelebb a fej... és lerúgom ezt a gyereket... na de van benne valami amit mondott!" filozofált Lucy. Megpróbált felülni, de a próbálkozásból csak egy alkartámasz lett. Amit maga körül látott az maga volt a katasztrófa. Hiszen 1. azt sem tudta hogy került az ágyba. 2. pedig a fiúk feküdte körülötte. jobb oldalán Jin feküdt mögötte RapMonster lábainál Suga és elméletileg Jimin míg Bal oldalán JungKook és V. Nem tudta elképzelni hogy hogyan kerültek az ágyba meg az hogy hogyan fog innen kimászni. Így hát ismételten visszafeküdt az ágyba és megint elnyomta a buzgóság, hiszen vissza aludt, utolsó emléke az az hogy 2 kéz megint a derekára landolt.
11:32 perc megszólal JungKook telefonja, mire mindenki el kezd eszmélgetni. JungKook a telefonjáért nyúl a zsebébe majd fel vesz.
- Igen?
- Fiam hol vagy?
- Jin-nél azt hiszem...
- Ott van Lucy is?
- Igen anya itt van ő is.
- És hogy van? Nincs semmi baja?
- Szerintem jól van csak most alszik, és ha nem gond nem adom neki oda a telefont.
- Dehogy is baj, csak kérdeztem, mert Lucy szülei már nagyon aggódnak hogy a lányuk nem ment tegnap este haza. Azt mondták hogyha Lucy nem megy haza Délután 14:00-ig akkor a rendőrséggel fogják kerestetni. Vagy ha nem telefonál haza mihamarabb. Szóval mihelyst Lucy fel kel kérlek mond meg neki hogy menjen haza mert a szülei már nagyon idegesek.
- Rendben van anya átadom. Ha nem haragszol akkor én még vissza fekszek egy kicsit. Szia - kinyomja
- 13:30 kor Lucy felkelt ismét de akkor már senki sincs mellette.Megilyed hogy itthagyták, így hát felkel és kimegy a konyhába.
- Jó reggelt Csipkerózsika - köszönt Jin
- Jó reggelt neked is! - Törli meg a szemét
- Én nekünk nincs jó reggelt délután fél 2-kor? - Kérdezte RapMonster
- Jó reggelt - mondták kórus szerűen egyszerre
- Mivel még nem ettél még csak utoljára este ezért itt a kajád. - és Jin Lucy elé rak egy nagy adag palacsintát.
- Köszönöm! - azzal nekilát enni.
- Amúgy hogy aludtál? - tenyerel az asztalra Jin
- Köszönöm jól, csak nem értem hogy kerültem az ágyba miközben én ezen az asztalon aludtam el!
- Hát lehet valaki bevitt az ágyba. - gondolkozott hangosan JungKook
- Te voltál? - kérdezte JungKook
- Én n... - de nem tudta befejezni mondani valóját mert Lucy egy puszit nyomott az arcára
- Köszönöm JungKook! - Majd folytatta az evést
A következő pillanatban csak annyit lehetett hallani, hogy Jin egy hatalmast csap az asztalra és kiszáguld a konyhából, majd a bejárati ajtó csapódását lehetett hallani.
- Ebbe meg mi ütött? - kérdezte Lucy
- Te, - válaszolta JungKook
- Hogy én?
- Igen te!
- Mit tettem, hát csak annyit hogy adtál Kook arcára egy puszit. - mondta RapMon
- És az miért baj?
- Ezt próbáltam elmondani MinAh, nem én vittelek be az ágyba hanem Jin.
- De én azt hittem hogy te...
- Azért hihetted azt mert rosszul kezdtem a mondatot, és te pedig túl gyors voltál.
- Uram atyám, Jin... biztos mérges rám! Meg keresem.
- Nem hiszem hogy ez a legjobb pillanat a békülésre... - mondta RapMon
- Lehet, de legalább az én lelkiismeretem legyen már tiszta. Azzal felállt és kiment az előszobába felvette a kabátját, és elindult a lift felé. Már szált volna be a liftbe mikor JungKook megállította.
- Ezt ne hagyd itt! - és nyakába akasztotta a medált.
- Oh, köszönöm, már volt egy hiány érzetem, csak nem tudtam hogy mi az!
- Szívesen MinAh, Vigyázz magadra Ja és igen, Hívd fel anyudat mert nagyon aggódik miattad azt mondta hogy ha délután 2-ig nem hívod fel akkor rendőrséggel fog téged kerestetni. Szóval Szerintem hívd fel.
- Renden van, és köszönök mindent! - megölelte a fiút és mindkét arc oldalára nyomott egy puszit majd ebállt a liftbe.
Mikor leért csak saját esze után ment ami azt mondta neki hogy induljon el oda ahonnan tegnap indultak fel Jin házába. Érzése hagyatkozva indult el, így hát ott a kis bárban meg is találta Jint egy kis pohárka társaságában.
- Hát te mit művelsz? - kérdezte MinAh!
- Nem egyértelmű, szomjas vagyok, ezért iszok! - Lucy bele szagol a pohárba -
- Wisky-t? Ha szomjas az ember akkor vize iszik.
- Én nem! Én ha szomjas vagyok akkor Wisky-t iszok! - kortyol bele a poharába majd fintorog egyet
- Akkor miért nem húzod le egyszerre, ha te még víz helyett is ezt iszod?
- Azért... mert...
- Azért mert nem mondasz igazat, - Jin lehúzza még azt a kicsit is ami a pohárban volt - Ez nem megoldás arra ami a szívedet nyomja.- Ugyan mit tudod te, mi nyomja az én szívemet... nem tudsz te semmit sem, pultos kérek még egyet.
- Nem kérem ne hozzon neki egyet sem!
- De hozzon! Kérem!
- Ne hozzon!
- Hozzon
- Ne hozzon,
- Hozzon!
Lucy hirtelen átölelte Jin-t úgy hogy karjait is lefogja a fiúnak, "Mondom, ne hozzon többet" ismételte Lucy miközben még mindig a fiút ölelte. "Az én jelentétemben te nem iszol alkoholt, világos? Csak akkor ha én azt megengedem. Tessék ismét a régi Jin lenni, az a Jin aki tegnap este 11-órakkor leállt nekem Brokkoli krémlevest főzni, és azt a Jin-t akarom vissza aki az ágyba vitt,mert én elaludtam az asztalon! Gyere vissza a régi mivoltodba, az sokkal kedvesebb, színpatikusbab és Vonzóbb! Kérlek, ne tegyél olyat miből később bajod származik! Ha magad miatt nem is,de akkor legalább egy jó barátod miatt!" - mondta Jin fülébe " És mégis ki lenne az a jó barát?" - kérdezte vissza, halkan "Én" - Azzal Jin vissza ölelte a lányt "Köszönöm"
Egyikőjük sem sejtettem hogy JungKook mindent látott a bár ajtajából, hiszen követte a lányt, mert aggódott miatta. De amikor meglátta hogy az egyre hangosabb szóváltások követték egymást és a végén Lucy extra gyors reakcióját. Érezte hogy szíve nagyon erősen meg dobban. Megdobbant mert féltékeny volt Jin-re. Féltékeny volt, mert nem ő kapta azt az erős érzelmes ölelést, és azért mert nem őt vigasztalta MinAh.
Az érzelmek egyik pillanatról a másikra csaptak át pozitívból negatívba. Pozitív érzés azért volt Kook-ban mert jó volt látni azt hogy mennyire jó barátok lettek, de talán túl jó barátok is lettek, az ez a "túl jó" baráti kapcsolat vitte át az érzelmeket negatív irányba.
Like: https://www.facebook.com/BTS.HUN.Fan.Page
Nagyon jóooooo:)
VálaszTörlésGyorsan a kövit!!!!!*-*